Zónabesorolás

A 3/2003 FMM-ESzCsM együttes rendelet 8.§ (1) kimondja, hogy a munkáltatónak az irányítása alatt álló olyan munkaterületeket, ahol robbanóképes légtér kialakulhat (vagyis potenciálisan robbanásveszélyes) zónákba kell besorolni.

Ez azt jelenti, hogy fel kell mérni, hogy milyen valószínűséggel és milyen kiterjedésben képződhet robbanásveszélyes légtér. Ez sokszor a technológia sajátossága, függ a kiválasztott berendezésektől, a kezelésük módjától (munkautasításoktól), de hatással van rá az alkalmazott szellőzés és fedővédelem is.

Gépészmérnökök és villamosmérnökök gyakran végeznek zónabesorolásokat a gépek, és a robbanásvédelem ismeretében, de gyakran problémákba ütköznek, ugyanis fizikai-kémiai ismeretek és a szerves oldószerekkel laborban végzett tapasztalatok hiánya miatt azok kibocsátási és gőzképződési tulajdonságait csak nagyjából becsülni tudják. Ekkor rendszerint túlbiztosítják magukat, részben helyesen nagy biztonsági tényezőket alkalmazva túlbecsülik a robbanásveszélyes közeg kialakulásának valószínűségét és kiterjedését, így erős és nagy zónákat határoznak meg. Ez pedig erősebb készülékkategóriájú robbanásbiztos berendezéseket jelent az üzem sokkal nagyobb hányadán, amely ugrásszerűen növekvő beruházási költségeket jelent.

Volt rá példa, hogy egy vizes oldatban kis mennyiségben jelenlévő komponenst véltek a robbanásveszély fő okozójának felfedezni, amely azonban csak tisztán képzett robbanásveszélyes gőzöket, így ebben az esetben nem okozott problémát. Ellenben egy kis mennyiségben jelenlévő másik szennyező robbanásveszélyét észre sem vették, pedig illékonysága miatt sokkal komolyabb robbanásveszéllyel rendelkezett az előzőnél.

Nem számolnak a Clausius-Clapeyron-egyenlettel, amivel az robbanásveszélyes gőzöket képző szerves oldószerek illékonysága becsülhető. Nem számolnak Raoult törvénnyel, amely szerint a gyakran alkalmazott oldatok esetén csökken az illékonyság. Mindeközben gyakran nem gondolnak olyan potenciális veszélyforrásokra, amelyek eltérő módon, de szintén robbanásveszélyt jelentenek: kémia műveletek során a képződő illékony melléktermékek robbanásveszélye.

Vegyész képzettségem és laboratórium tapasztalataim alapján jobban ismerem az oldószerek viselkedését, és így robbanásveszélyes elegy képződésének lehetőségeit, a legújabb MSZ EN IEC 60079-10-1:2021 szabvány alapján reálisabban tudom felmérni. Nem fogok bizonytalanság miatt túlzó zónákat megállapítani, sem komoly robbanásveszélyt jelentő mellékszálak felett átsiklani.
Valamint gyakorlati tapasztalatok alapján könnyedén fogok javaslatokat tenni a veszély elkerülésükre.